Morkoz Aikkab or Nazir Farat.
MOHÓN AIKKAB OR NAZIR FARA
Añárár fara ré Nazir fara bouli hoó. Nazir fara hóde yían Aikkab or cóor ór mazé maijjá aiccíl dé ekkán Ruáinga Musúlmán ókkol ór fara. Nazir farat beec híssa Ruáinga Musúlmán ókkol tákitou dé fara. Éçe túra gorí Mok (Magh) ókkol ó aiccíl. Nazir fara hóde yían Aikkab or dui lombór cóor or dhéikka aiccíl. Nazir fara bicí dhoóñr dé ótolla, doóin ór Nazir fara arde uttor or Nazir fara bouli, dui dhoilla gorí hoitóu. Ar Nazir farar bútore cóñço cóñço fara ókkol, kuri (20) án foijjonto aiccíl.
Íin óilde Háji fara, Cúndori fara, Dheróm fara, Bañc ór Duan fara, Foktoli fara, Yaasínna fara, Hoborostán fara, Hólhoillá fara, Áñti foóir fara, Kerani fara, Hooñsi fara, Mommúcó fara, Guailla fara, Ambariza fara, Údur bíça fara, Sintúr bíça fara, Bor Noya fara, Cóñço Noya fara, Talgascá fara.
Nazir farar fosím dhák óttu Thóocé hóde Mok fara aiccíl. Fuk dhák óttu ekkada hál aiccíl ziyán óre Sérainggar hál hoitóu. Hál yían ór fuk dhák óttu Santoli farar bil arde ál zaga ókkol aiccíl. Zibá Aikkab or boro fanír dhií aiccíl, íba nazir farar uttor dhák óttu aiccíl. Uttor dhák óttu Sángana fara yó aiccíl. Doóin dhák ottú Háñsi fara hóde Mok fara ekkán aiccíl.
Nazir farar (Abul Foyas) ardé (Shwe Maung) or gór [2012 cón ót mok ókkol é frat diíl dé fothú
Nazir farat mazé kuri (20) án foijjonto mosóit aiccíl. Aikkab or, ziyán boro morkos aiccíl, yían ó Nazir farat mazé aiccíl. Ek háfta yé ek motta, Bicíbbar é házinná, Cúkkubar e raitta, Aikkab or fottí farar tú manúic ókkol, Nazir farar morkos ot mazé Cóbbedari (Cóbguzari) aitóu. Durór durór fara ókkol óttu aitóu dé manúic ókkol óre morkos ot mazé hána yó hábaitou, ar bicí kúci yó laaitóu. Aikkab or bicí boro hásti óla amir, Moolana Sháfoddin sáb (rahámotulla aláihi) é édin boiyan ó goittóu. Íbar boiyan ot mazé becá bicí manúic ókkol óitou.
Nazir farat mazé ekkán bicí boro hoborostán aiccíl ziyán ór nam Foktoli hoborostán bóuli hoó. É Foktoli hoborostán ót mazé Aikkab or beec híssa muruda ókkol dofón goittóu. Moloi fara, Ruáinga fara, Zailla fara, Áñdhdhi Holá fara, Amla fara, Hocá fara, ar Jolsahána farar manúic ókkol ó dofón goittóu. É Foktoli hoborostán yían óre Arakan or hókumot é haríloi Mok ókkol ór sita hóla banai félai yé. Aró gura gura hoborostán ókkol ó aiccíl.
Nazir fara bicí kúcir fara aiccíl. Nazir farat mazé boro bazar ó aiccíl. Ar nomile (nofadé) dé honó jiníc ó nu aiccíl. Tel or battir somónir lamat mazé zedún fara ókkol aiccíl, fottí farar manúic ókkol Nazir farar bazar ot mazé mal, sámana (sáman) ókkol kini bélla aitóu. Nazir farar bazar ot mazé beec híssa Ruáinga Musúlmán ókkol ór duan ókkol aiccíl.
Nazir fara Foktoli mosóit ór dhák óttu ekkán bil aiccíl. É bil ot mazé fottí bosór Romzan ot albeda-gaár zibbati mujilís ó goittóu. Fottí farar tú albedar dhaái ókkol aitóu. Ek dhaái, ek dhaái, gaái gaái zibbat ditou. Ze dhaái ór gaá bicí bála, ar barík ó, é dhaái ré hádiya ókkol ditou. Albedar zibbat íba ré Cóbeqodór ór raitta goittóu. Cóbeqodór ór din ot mazé fottí farar tú manúic ókkol Foktoli hoborostán ót mazé ziyarot gorí bélla yó aitóu. Nazir farar somónit Musúlmán ór saár duan ókkol ó aiccíl. Romzan ot taravir numás forí baade manúic ókkol beggún é, saár duan ókkol ót mazé saá arde nasta hái bellá aitóu. Ar becá bicí kúci yó lagitóu.
Nazir farat, Hoóñsi farar 
fuk dhák óttu ekkán bil aiccíl, Santolir ful or dháke. É bil yían óre Boulikélar bil bouli hoó. É Boulikélar bil ot mazé fottí bosór fúdinna Ruáinga ókkol ór boulikélar zibbat ó ditou. Boulikélar bil ot mazé boláfiçá, boróihóro, córbot ar nanandhoilla nasta ókkol besitóu. Añára kini kini háitam. Ar boulikélat mazé bicí kúci laaitóu.
Nazir farar somúnit mazé aiccíl dé (Soyod Alom) ór gór, 2012 cón ót mok ókkol é furat diíl dé fothú
Ekdin 10.06.2012 tarík ót Mok arde hókumot é mili yóre Arakan or Musúlmán ór fara ókkol, gór ókkol arde duan ókkol furat diíl dé éçe, foóilar cúrut furat diíl dé yían, Nazir fara. Ar oinno fara ókkol ó furat diíl.
Baade, Musúlmán ókkol óre refúji (gór sára bari sára rasta rasta óon) banai félai, ódor baára tongkis dé, IDP keém ót rakí deféláiye bosóra bosóri. Manúic ókkol hái nofarí, loi nofarí, dabai nofai, hoor nofai, biaram ói becá bicí manúic ókkol mori giyégoi ar kessú oinno dec ókkol ót dái giyégoi ar kessú rastat dukfai mori giyói, ar kessú buth dhufí mori giyói, ar kessú doijjar mazé hána faní nofai buth or uore mori giyói.
UN ottú elan goijjéde duniyait sóbse bicí zulúm fardé koum úun óilde Arakan ot aséde Ruáingga Musúlmán ókkol.
Lekóya: Citizen Of Arakan, Bormá, Aikkab, Nazir fara
Father of Rohingyalish. Eng Mohammed Siddique Basu (UK)