Anikka haré hoó dé ar Ruáinga haré hoó dé?

 

Anikka hoó dé íba uibá ré  zibá anok cóor ór manúic  ar

Ruáinga hoó dé íba uibá ré zibá Ruáng cóor ór manúic.

 

 Anok cóor hon gán óre hoó dé?

Mondú/Mongdú (Maungdaw), Búsidong (Buthidaung), Rasídong (Rathidaung) wgr… yaáni arakan or fosím ór íkka ré anok cóor bóuli hoóitou. 

Anok cóor kiálla hóo dé ar Anok maáni ki?

Ruáng cóor ot mazé táki tóu dé Mog  arde Bormá zuban ot mazé fosím óre “anóuk” bóuli hoó ar arakan or fosím ór musólman ókkol óre “Anóuksá” bóuli hoóitou ar anóuksa hotá íyan asté asté ruáinga ókkolé ó huwá goijjé mogor lofzó íba anóuksa’rtú ruáinga zuban ot mazé anóukya, anoikya, anikya ói giyói.

Ruáng hon gán óre hoó dé?

Ehón ór zomanat mazé duniya ola ókkolé fura arakan oré Ruáng/Ruháng/Roháng bóuli siné, mogor asól Ruáng  Fattór billa, Mámbra, kiyok fru, kiyoknima, Kiyokto wagairá, aikkab or lamar ouzu íkka óiye dé Ruáng. 

Anok cóor ór Anikya/Anoikya/Anikka arde Ruáng cóor ór Ruángya/Ruáinga/Ruhángya zuban or mazé ekkana ekkana forók asé.

Fattór billa, Mámbra, Kiyokfru, Kiyoknimar íkka mog ókkolé ruáinga ókkol mari félon ór fore ar ítarar cómbotti ar zaga zomin harí loi félai yóre mog ókkol góli tarár zomin ot mazé fara bouí giyói.

Koum or murubbi ókkol ór hotá mozin ehón Fattór billa, Mámbra, Kiyokfru, Kiyoknima íkkartú áro Kiyokto/Kiokto (Kyauktaw) or éçe Ruáinga hotá  oinno gún órtu áro sáf sáf gorí hoó dé faa za, kiálla bóuli hoóilé oinno thoón/cóor ókkol ót méjje mog beec ói giyói ar ítarár (ruáinga ókkol) ór hotá mog hotá loi beec miái giyói dé ótollá. 

 

Kiyokto/Kiokto (Kyauktaw) or furan nam, age “Hímabul” cóor bóuli hoóitou dé íyan uggwá murubbirtú fúinnilam. Kiyokto ziyán íyan Kuladeng hál (Kaladan river)  ór éçe foijjé.  

 

Anikya arde Ruángya zuban ot mazé ki forók? 

 

Kuladeng (Kaladan) khárir Ruángya zuban ot mazé Anok cóor ór íkkar zuban ot  F + rurú/norom vawél ór abas loi hoó dé lofzó ókkol óre  P  +  rurú/norom vawél ór abas loi huwá goré. 

Mesál ókkol:

fara – para            feñsa – peñsa

fala – pala             feñs – peñs

fañs – pañs            feén – peén

fan – pan               feth – pet

faní – paní             fecáb – pecáb

fin – pin                  for – por

fith – pit                  fool – pool

fissá – pisswá         foran – poran

ful – pul, hámbu    fouthú – putú

fuk – puk                 fouír – pouír

furan – puran         fouíla – pouíla

 

F + gúta/noktá/théla vawél ór abas loi hoó dé lofzó ókkol óre  PH + gutá/noká/théla vawél ór abas loi huwá goré.

Mesál ókkol:

fáñc – pháñc        féñsa – phéñsa

fáñci – pháñci      féñccwa – phéccwa

fán – phán            féñzará – phéñzará

fánuic – phánoc  féna – phéna

fíth – phít             fól – phól

fíra – phíra          fóng – phóng

fúl – phúl             fódana – phóna

fún – phún/hún  fóth – phót

 

K + gutá/noktá/théla vawél ór abas loi hoó dé lofzó ókkol óre KH + gutá/noktá/théla vawél ór abas loi huwá goré. 

 

Mesál ókkol: 

kírkiri – khílkhi   kúla – khúla

kúni – khúni        kúrmah – khúrmah

kúñci – khúñci    kúñitta – khúñcca

kúrkurá – khúrkhurá

kúner – khúner           kér – khér

kúzer – khúñzer/tuwar/talac gorér

kéla – khála            kéñsi – khéñsi

kémota – khémota  kérmot – khédmot

 

Bazi hodúgun H + gutá/noktá/théla vawél ór abas loi hoó dé lofzó ókkol óre yó KH + gutá/noktá/théla vawél ór abas loi huwá goré.

Mesál ókkol:

hál – khál                hána – khána

háli – kháli              házana – kházana

hándan – khándan  háru – kháru

házu – kházu          háasená – kháana

háiyi – khéyyong   háiyum – khéim

 

Bazi hodúgun cúrurtún gutá/noktá/théla vawél ór abas loi hoó dé lofzó ókkol óre cúrurtún H uggwár abas huwá goré.

 

Mesál ókkol:

áraiyos – háñrayyot     árai – háñray

áda – háda       áñzuinna – háñsinya

éçe – hérey/hérei

éntu – hírtin/hítti

éen – héen          óukkura – hókkura

éndhoilla – hídelan, híbitor, hírlang

édinna – hídinnya  ótollá – héteklá

óñc – hóñc                órool – hórool

óñla – hóñla             óoñla – hóñola

íin – híin                   íte – híte

íba – híba                 ítara – hítara

úñdura – húndura    úñc – húñc

úruh – húruh           úñta – húñta

 

H + rurú/norom vawél ór abas loi hoó dé lofzó ókkol óre cúrurtún H  ór zagat  K  abas loi huwá goré.

 

Mesál ókkol:

har? – kar/kartak?

har – kar/kat              hara – kara

hala – kala                  hali – kali

hana – kana               hani – kani

haner – kaner           hañsi – kañsi

hone – kone               honnwá- kunná

hontú – kortín/kottí  hozzo – kozzo

holom – kolom         hodún – kodún

hoçé – koróui, koré  hoou? – kuwá?

hoñsu – kuñsu         hosúr – kusúr

hoijja – kouil            hañsa – kañsa

 

Bazi hodúgun T + gutá/noktá vawél ór abas loi hoó dé lofzó ókkol óre TH + gutá/noktá ola vawél ór abas loi huwá goré.

 

Mesál ókkol:

táñda – thánda (íng)

tál – thál, gúroni/hánik

táral – tháral             táke – tháhe

tába – thába              táñcah – tháñcah

táko – tháho              téla – théla

téñceros – thécerot

tábmar – thábmar/thábgor

 

Ar kessú lofzó zuúin ót máze TH + rurú/norom vawél ór  abas loi hoó, úuin seróf  T + rurú/norom abas or vawél loi huwá goré.

Mesál ókkol:

thala – tala              thaim – tem, októ

thambu – tambu    thufi   – tubi

thulki    – tulkhi      thoón – toón

thaiyon – tayoin      thiañ – tyañ/tiañ

 

Ar

Ar kessú lofzó ókkol zuúin DH + rurú/norom abas ola vawél loi hoó, úuin seróf D + rurú/norom abas or vawél loi huwá goré.

Mesál ókkol:

dhanda – danda/dang

dhaka  – dakha/mata

dhail – dail/del

dhali – dali

dhoóñr – doñór

dhufi – duphi

 

Bazi hodúgun lofzó ekbere no mile.

Mesál ókkol:

hombol = dúcaa, duari

beça = neg

beçi = mug

boro = doñór

cóñço = gura

hoñsora = ketor

tekka = tubi

andha = dima

rasta = zañál

tommus = manphól

cuñça = sura

sura = dánikka (dán óre íñzai dhufi yoré bana de ek kisimór hána)

hoddá = kañá

déraic = wuá-zyáñ

tita horola = urícca

uríc = korom puk

tara-tari = jotli

hára gor = yáng got

ekkini = akphúra

sórot = íng

seton = thán

oóñc = amúc

oñsá = ausá

oin = aáun/ahún

nak ot táñdi óiye = séba óyye

táñdi = séba

hooñr  = kamar

hoñór = kañfúr

soñijja = samúcca

luçi fat = poidan pat

suñwa = suma

duwá gorí = duúinnya

motka = bári, kuñjja

maijjá bodda = maizzáng béy

bóin or zamai/dhulá bái = bunúta/bunú

cána mikká/dhoñór mikká = tedúwacca

becá becí cúndorja = gom gorí cúnijja

aññí toré dhakiyúm = muy toré mataim

aññí ayér dé haliya zaiyum gói = muy addin zeim bóui

aññí toré ceñçí fatáiyi dé íyan faiyós né? = muy toré sirí difaráyyong ngé hían peyyót né?

 

 

Kuladeng khárir Ruángya zoban ot  mezé T + gutá vawél loi hoó dé abas (tá, té, téi, tí, tó, tú, tóu) nái.

TH + norom vawél loi hoó dé abas (tha, the, thei, thi, tho, thu, thou) endhoilla abas ó nái.

DH + norom vawél (dha, dhe, dhei, dhi, dho, dhu, dhou) yató téla vawél (dhá, dhé, dhéi, dhí, dhú, dhóu) loi hoó dé yó nái.

K + gutá/téla vawél ór abas (ká, ké, kéi, kí, kó, kóu, kú) loi hoó dé yó nái.

 Ç < ibár abas ekbere nái.

 

Aró cíkibélla Duwá Ruhángyar hotá bóuli hoói title loi puús ókkol loot faiba.

 

Becá becí Cúkuriya 

Writer and Editor: Rashid Ahmad B.K.

By: Jonab Abul Hashim