2012 Bormár Hókumót or
Címasará Zulúm Ruáinga Koum or Uore.
Assalámu aláikum.
Añára aijjattú ek házar bosór age loti Bormár dec ót táki aiyír dé hodún Ruáinga koum.
1948 cón ot Bormár dec azad ói baade, añárar koum oré Bormár mirasi decóitta hoói, Bormár Hókumot e maniloóil dé, becá bicí sóbut okkól asé.
1961 cón ottu cúru gorí 1965 cón foijjonto, añárar Ruáingar zuban loi, Bormár Redhu Esthicén óttu hóbor ókkol hoitóu. 1965 cón or baade loti añárar koum or Insáni Hók okkól óre Bormár Hókumot e, ar mok ókkol e mili yóre, ekkán ekkán harí harí luaat aiccíl.
2000 cón ot mazé yó, Arakan or Akyab (Aikkab) thoón ót, Ruáinga ókkol táke dé Nazir Farat mazé mok arde hókumot e mili yóre ooin dórai dí Ruáinga ókkol óre dec óttu dáfaibollá becá bicí kucíc goijjíl. Kaamiaf nóo, lekin Ruáinga Musúlmán ór gór okkól becá bicí furi giílgoi. Ar becá bicí Ruáinga ókkol cóyid óigiyói.
Baade 2012 cóm Ipril mac ór 28 tarík ót Arakan or Sendhéw thoón ót mazé uggwá mok ór mialafua ré tin nwá Musúlmán ór fuain dé zulúm (bolotkar) goijjé éen hoói yóre ekkán súta banai Ruáinga koum oré dec óttu dáfaibollá arde ar Ruáinga koum or Insáni Hók mair gorí bólla fózzat uggwá cúru goijjé. Ze fózzat ót mazé ítara kaamiaf óiye.
Fózzat íba cúru gorí 2012 cón Jun mác ór 3 tarík ot Arakan ottú waapes Rengun ot zargói dé doc cwá tobolik or jomaát óla ré Tonggút mazé garíttu lamai yóre házar házar mok ókkol é bicí berahámot isáfe cóyid gorí félaiye.
Hoekdin baade Aikkaf (Akyab) ot mazé dui házar ór uore Ruáinga ókkol ór gór asé dé Nazir Fara ré mok ókkol é furaddi félaiyé. Ar Ruáinga fara hoóde yían ót mazé Ruáingar miala fuain ókkol óre biossor gorí, rastat mazé zulúmi (bolotkar) gorí lamba doo loi haçi félaiye. Éndila Moloifara, Hocáifara, Amolafara,Santoulifara, Waalícfara, Zaillafara, Foltong fara, Baás fara ókkol ót mazé yó becá bicí Ruáinga bái, bóin okkól oré haçi félaiye, Gura gura fuain ókkol óre haçi félaiye. Moloi sáb ókkol óre haçi félaiye, Furá Arakan ot mazé tin cót ór uore Mosoid ókkol báñgi félaiyé. Ar furaddi félaiyé. Quran córíf ókkol furaddi félaiye. Modorása ókkol ó furaddi félaiye.
Éndila Arakan Esthéith or teró wán thoón (1) Aikkaf, (2) Mongdhó, (3) Búthidong, (4) Rasídong, (5) Foktú, (6) Kiokto, (7) Fattórkilla, (8) Mómbra, (9) Coppru, (10) Tendhuwé, (11) Punnagguéñ, (12) Myebung, (13)Rambri thoón ót mazé Ruáingya ókkol ór gór, duan, Mosoid, Modorása ókkol furaddi félaiyé. Ar Ruáingar miala fuain ókkol óre bolodkar gorí mari félaiye. Ar burá burí ókkol gór óttu nioli no farí furi giyoi dé yó becá bicí asé.
Baade Mongdhó Kíladong ót mazé yó Hókumot or uggwá fulic guli loi yóre áñzi giyói éen hoói guñça Kíladong fara ré mok arde Hókumot e mili yoré furaddi félaiye. Ar becá bicí Ruáinga ókkol dóri loizai ziyól diyé. Aró becá bicí Ruáinga ókkol dec ór baáre dái zaagói foijjé.
Baade aró, Hókumot or BGP fulic arde militíri ókkol mili yóre 1982 cón or decóitta banade niyom kaanun mozin, liís gorá foribóu hoói, fara fara gór gór góli yoré nanan dhoilla zulúm ókkol ó goijjé, ze zulúm ór zoriya lak ór uore Ruáinga ókkol dec sári bedec ókkol ót dái giyé gói. Ar gór óttu niola, aá zaa gorí nofaróon ór zoriya becá bicí Ruáinga ókkol feçor búk boddac gorí no farí mori giyói dé yó asé.
Ar biaram óile dabai gorí no farí yóre becá bicí mori giyói dé yó asé. Ar honó biaraimma loi daktor hána, hásfatal (hóspital) zailé biaraimma íba aram ói gór ót waapes aái no faré, mok daktor arde naás ókkol é bic gólaidi mari félaiye dé yó becá bicí asé. Ar hámil (cóm) óla beçiyáin ókkol dabai no foon or zoriya fuain biyai no farí maa arde baicca mori giyói dé yó becá bicí asé.
Céc ottú fura Arakan ot (140000) ek lák calic házar ór uore Ruáinga ókkol nizor gór, bari, duan, fara, nizor hasharbar hárai felái yóre UNHCR or torfóttu bañdí diyé dé thámbu arde keém ókkol ót mazé UNHCR or rocót adáfeçi hána hái hái refúzi banai yoré biaraimma zindigi gorát diyé.
Bormár Hókumot e ar mok ókkol é ze zulúm Ruáinga ókkol óre goijjé zulúm íin ór bodola Bormár hókumot e mok ókkol óre honó karuwari yó nó goré. Aró mok óre Bormár Hókumot e Ruáinga ókkol óre zalai bólla, furai bólla, ar dec óttu dáfai bólla lagaidi raikké. Aró fottídin BGP fulic arde militíri yé tuáñra furíkka ókkol ar, bagi ókkol loi, sábbak asé, tuáñrattú áñtiar asé, guli asé, fistol asé, buúm asé, éndila noóde hosúri ókkol lagai yoré dóri loizai ziyól de ar bajjai bajjai aijja fóijjonto mari félat asé. Ar zulúm boddac gorí no farí buth loi doijjat tú dec bedec ókkol ót dái zargói dé aijja fóijjonto becá bicí asé. Ar doijjat mazé buth dhufí mori giyégoi dé yó becá bicí asé. Ar dalal ókkol óre thiañ di no faillé baijjai mari félar dé yó becá bicí asé.
Oooooói duniyair kuna kuna asó dé Ruáinga báiyain ókkol. Añáraré Bormár Hókumot arde mok é 2012 cón ót latá cúru gorí ze zulúm goijjé é zulúm ór bodola fottí uggwá bái yé loi bollá añár torfóttu beggún óre aros gorír. Incá Allah aññí yó toiyar así.
2012 cóm ót latá aijja fóijjonto hókumot é ar mok é ze zulúm añáraré goijjé éntu baçí gorí ar túra gorí aané wála Ruáinga koum ókkol é zani fare fán Ruáingar zuban loi lekí lám, báiyain. Golot óile maf gorí diyo!
Lekóya: Citizen of Arakan Borma, Aikkaf, Nazir Farar Father of Rohingyalish, Eng. Mohammed Siddique sáb (UK)